Katasztrófák éve az agrárium m - Magyar Hírlapban,Hegedüs Róbert,Font Sándor,Gőgös Zoltán MSZP-s,Európai Bizottság,Szabó Rebeka,Lehet Más,Varga Géza,Weisz Miklós,Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetségének,Wiedemann Tamás, - zgfumag Blogja

Továbbiak »

Belépés

			zgfumag.blog.xfree.hu
Ha azért nézel , mert ez a munkád, jó munkát kívánok! GYÁVA NÉPNEK NINCS HAZÁJA! Minden nemzetnek olyan kormánya van aminöt érdemel. Ha valami...			Zámbori Gusztáv 1957.12.05 Offline

Linktáram, Blogom

Blogom,

Képtáram,

Videótáram,

Ismerőseim, Fecsegj

Fecsegj

Katasztrófák éve az agrárium m

2011-01-04 08:21:23, kedd

	Katasztrófák éve az agrárium mögött Bővebben a mai Magyar Hírlapban A katasztrofális, csapadékos időjárás határozta meg a tavalyi évet a mezőgazdaságban. A kormányváltás után kiderült, hogy alig maradt pénz vidékfejlesztésre, eközben az új agrárkabinet az idénymunka könnyítésével és a termelők helyzetbe hozásával igyekezett segíteni az ágazaton. A kedvezőtlen időjárás miatt kevesebb volt a termés, s nőttek a termelők költségei (Fotó: Hegedüs Róbert) A bel- és árvizek - a csapadék határozta meg hazánk időjárást a múlt évben, a gazdák kisebb terménymennyiséggel és nagyobb önköltséggel szembesültek. A piacon ennek megfelelően kereslet alakult ki, amely felfele húzta a termények átvételi árát, azonban a védekezésre - többnyire növényvédelemre - költött összegeket ez sem fedezte. A negatív tendencia a méztermelésnél indult el, túlsúlyba került az akácméz, míg az aszályt kevésbé tűrő repce virágából sokkal kevesebb méz került a polcokra. A csapadékos időjárás és a belvízzel borított területek megnehezítették a méhcsaládok helyszínre szállítását. A méhészeknek összességében gyenge-közepes termésük volt, az átlagosan termelt huszonnyolcezer tonna mézhez képest tavaly csak 22-23 ezer tonna méz készült. A nyár elején már biztos volt, hogy a zöldség-gyümölcs ágazatnak is hatalmas veszteségeket kell elszenvednie. Átlagosan harminc százalékkal kevesebb zöldség és gyümölcs termett, mint az előző évben, s hosszú idő óta először csökkent az ágazat teljesítménye kétmillió tonna alá. A cseresznye nyolcvan, a meggy negyvenöt százaléka semmisült meg - ez az arány sokkal rosszabb, mint az átlagos harmincszázalékos termésveszteség. A körte- és diótermés viszont alig csökkent. A legnagyobb drágulást egyértelműen a gabonapiac produkálta, hiszen a termelői árak több mint ötven százalékkal emelkedtek a múlt évben. (A rekordot egyébként a burgonya termelői árának növekedése állította fel, amely több mint hetvenszázalékos volt, és az alma is több mint felével drágult.) A tavaszi kormányváltás után az új agrárkabinet elsősorban jogszabály-változtatásokkal próbált meg úrrá lenni az ágazat gondjain. (A 2007-2013 közötti ciklusra vonatkozó vidékfejlesztési pénzek mintegy nyolcvan százalékát már le- és elköltötte a szocialista agrárvezetés.) Módosult a közbeszerzési törvény, ennek részeként a közintézmények közbeszerzési eljárás nélkül vásárolhatnak a helybeli termelőktől húst, zöldséget, gyümölcsöt, tojást és tejterméket. A törvénymódosításra azért volt szükség, mert a bonyolult eljárási rend és jogalkalmazás miatt a kistermelők, a mikro-, kis- és középvállalkozások nagyobb társaiknál nehezebben tudtak indulni a közbeszerzési eljárásokon. Az új jogszabály lehetővé teszi, hogy a közétkeztetést végző kórházak közbeszerzés nélkül, közvetlenül a helybeli termelőtől vásárolhassák meg a húst, a zöldséget, a gyümölcsöt, a tejet és tejterméket, a mézet, a tojást és a gabonát. A kereskedelmi lánc lerövidítésével a termelők piacra jutási esélyei növekednek. A helyi beszerzés lehetőségével kevesebb terményt, főzési alapanyagot utaztatnak közúton, így a légszennyezés és az üzemanyag-felhasználás is csökkenthet. Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény az idénymunkások viszonyát rendezte, illetve nagyban könnyítette a munkaadók helyzetét. Ennek szabályait a mezőgazdasági és idegenforgalmi idénymunkára, valamint az alkalmi munkára lehet alkalmazni. Az idénymunka esetén lazábbak a foglalkoztatási szabályok, a munka törvénykönyvének nem minden passzusát kell alkalmazni, emellett alacsonyabb közterhet rónak a munkáltatóra. Az idénymunka esetén a törvény százhúsz nap - akár egybefüggő, folyamatos - munkaviszonyt engedélyez, míg az alkalmi munka esetében ez legfeljebb öt egymást követő napig, egy hónapon belül 15 napig, egy éven belül pedig legfeljebb kilencven napig tarthat. A kisvágóhidak bürokratikus terheit csökkentette az a miniszteri rendelet, amely mentesítette a kötelező vágás utáni minősítés alól az éves átlagban heti kétszáz darabnál kevesebb sertést, illetve heti hetvenötnél kevesebb marhát feldolgozó vágóhidakat. Eltörölték a gazdaság átadás-átvételét sújtó illetéket, amelyet akkor is kellett fizetnie a gazdának, ha családon belül átadja gazdasága irányítását a következő generációnak. Bevezették a másodlagos élelmiszer-vizsgálat rendszerét is, amellyel korlátozni kívánja a kormány a silány minőségű, más országokból származó élelmiszerek beáramlását a hazai piacra. A kistermelői rendelet módosításával egyszerűbb lett az élelmiszer-termelés, -feldolgozás és -értékesítés. A legnagyobb agrárdiplomáciai sikert tavaly egyértelműen a külföldiek és a cégek magyarországi földvásárlását megtiltó földmoratórium meghosszabbítása jelentette, de emellett a szabad pálinkafőzés és a disznóvágásról szóló rendelkezés is sokat segít a vidéken élőknek. Fidesz: Siker a moratórium kitolása ,,Nemcsak az időjárás, hanem az előző agrárkormány tevékenysége miatt is katasztrofális esztendőt tudhat maga mögött a mezőgazdaság" - mondta Font Sándor, az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának fideszes elnöke. A politikus szerint az előző agrárkabinet 2010-re előirányzott támogatási összegei májusra, júniusra már elfogytak, ezért a gazdák több uniós támogatást nem tudtak lehívni a nemzeti önrész hiánya miatt, amelyet a magyar költségvetésnek kellett volna állnia. ,, Az idén akkora pénzalap került a nemzeti önrész mögé, amelyből egész évben finanszírozható, elsősorban az állattenyésztők számára az igénybe vett közösségi pályázatok hazai vállalása" - hangsúlyozta a politikus. Font sikeresnek nevezte a mezőgazdasági idénymunkák vállalásának egyszerűsítését, annak ellenére, hogy az év elején korrigálni fogják a törvényt, továbbá a kistermelői értékesítés engedélyezését, amelynek segítségével helyben lehetőséget kaptak a gazdák terményeik egyszerűbb értékesítésére. Az elmúlt év legnagyobb eredményének a külföldiek földvásárlási moratóriumának a meghosszabbítását nevezte, amely nagyrészt a magyar agrárdiplomácia sikere. ,,A magyar uniós elnökség aktívan kíván az ágazattal foglalkozni. Megrendezzük a tagállamok közös mezőgazdasági bizottsági ülését" - hangsúlyozta Font. Az MSZP szerint ez sem lesz a gazdák éve ,,Az idei év sem lesz a magyar agrárium éve, hiszen hatalmas területeket borít belvíz" - mondta Gőgös Zoltán MSZP-s országgyűlési képviselő. Jelezte: a hazai növénytermesztést meghatározó gabona felvásárlási árai emelkedő tendenciát mutatnak, amely a termelők szempontjából jó hír. Az állattenyésztőknek viszont nem kedveznek a magas takarmányárak. ,,Remélem, az idén kissé magához tér a tejágazat, és mindent meg fogunk tenni, hogy a tejelő marhákat tartó gazdák megkapják az őket illető támogatást" - hangsúlyozta. A képviselőt megnyugtatta, hogy az Európai Bizottság meghosszabbította a külföldiek és a cégek termőföld-vásárlási moratóriumát. ,,Ennek köszönhetően az ágazat megúszott egy kapkodva összerakott földtörvényt. A feladat nem múlt el, viszont értékes három évet nyert a jogalkotó arra, hogy megvédhesse 2014-től a magyar termőterületeket" - mondta Gőgös. Szerinte a közös agrárpolitika felülvizsgálata során csökkenhet némileg a hazánkra jutó támogatások összege, de gyökeres változásokra nem kell számítani. Egyetért a kormány azon törekvéseivel, amely a helyi termelők helyzetbe hozására irányul, de a szabályozás végrehajtásával már nem elégedett. Szerinte az új kistermelői rendelet rosszabb, mint a korábbi jogszabály volt, a nepperek visszaélhetnek a lehetőségekkel. Az LMP várja a kormány agrárstratégiáját ,,Nagyon sok a tennivaló a mezőgazdaságban, és bár a kormány elkötelezettnek tűnik, nem látszik, miként akar a gondokon úrrá lenni" - jelentette ki Szabó Rebeka, a Lehet Más a Politika (LMP) szakpolitikusa. Az LMP szerint a tavaly meghozott intézkedések csupán kisebb gondokra adtak választ, éppen ezért kíváncsian várják a hamarosan megjelenő tízéves agrárstratégia vitára bocsátását. ,,Az elmúlt, csapadékos év megint megmutatta, hogy Magyarország számára létszükséglet egy új vízgazdálkodási stratégia megalkotása" - hangsúlyozta Szabó Rebeka. Szerinte csak ezután tudjuk a bel- és árvíz formájában jelentkező tavaszi, illetve őszi vízfelesleget kezelni és megőrizni a nyári, aszályos időszakra. Úgy látja, az agráriumot komplex ökorendszerként kell kezelni, amely a mezőgazdasági termelésen kívül magába foglalja a talaj- és környezetvédelmet, a vízgazdálkodást és nem utolsósorban a tájat, amelyben a vidéki emberek élnek. A mezőgazdaságot a következő évtizedben úgy kell új alapokra helyezni, hogy megélhetést biztosítson a vidéken élők számára. Mindezt úgy, hogy ez harmóniában legyen a környezettel. Azt kell termelnünk, ami a helyi adottságoknak a leginkább megfelel - mutatott rá Szabó Rebeka. Szerinte ez a fenntartható modell igényli a későbbiekben a legkevesebb emberi beavatkozást. Jobbik: Csak a termelők közérzete javult A Jobbik szerint az új kormány intézkedései sok esetben megállnak a közérzetjavítás szintjén. Ilyenek például a földtörvény bizonyos módosítását is magába foglaló Nemzeti földalapról, az egyszerűsített foglakoztatásról, az üzletláncok tisztességtelen forgalmazói magatartásának tilalmáról szóló törvénymódosítások. ,,A magyar föld a moratórium hároméves meghosszabbítása ellenére sincs biztonságban, és a beszállítók továbbra is kiszolgáltatottak az üzletláncok erőfölényének" - mondta lapunknak Varga Géza. Úgy látja, a kormány a mezőgazdaságot tavaly ért természeti csapások és a Jobbik módosító javaslatai ellenére sem használta ki a költségvetés adta lehetőségeket a gondok enyhítésére. ,,A kárenyhítő alapot megfelelő összeggel kell feltölteni, a szocialista kormányzás alatt megvont top-up teljes összegét vissza kell adni a gazdáknak. Az osztatlan tulajdonban lévő földek kiméretése nélkül a beígért birtokpolitikai reform sem indulhat el" - hangsúlyozta Varga. A politikus jelezte azt is, hogy támogatják a kormányt az uniós elnökség alatt a génmódosított termékek elleni küzdelemben, hogy ebben az ügyben is valódi össznemzeti érdekek érvényesülhessenek. Hozzátette: fontos, hogy a közös agrárpolitika költségvetése se csökkenjen, és hazánk meg tudja tartani jelenlegi pozícióját. Kedvező a földtörvény módosítása ,,A szélsőséges időjárás okozta terméskiesés és a terménypiaci áremelkedés következtében kialakult árdrágulásnak két gyakorlati következménye lett. Egyrészt a kárenyhítési rendszert kell újragondolni, másrészt a gazdák és a felvásárlók közti szerződéseket is új alapokra kell helyezni" - mondta Weisz Miklós, a Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetségének (AGRYA) társelnöke. A kölcsönös bizalmon alapuló, a hosszú távú együttműködést garantáló hozzáállásnak kellene kialakulnia a termények átvételére szerződő felvásárlók és a gazdák között, s a várható hasznon, illetve veszteségen arányosan kellene osztozni. Az AGRYA szerint az is bebizonyosodott, hogy a kárenyhítési rendszer nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, mivel a veszteségek jelenleg csupán tizedére elég a gazdák által befizetett és az állam által kiegészített hozzájáruláson alapuló költségvetés. A fiatal gazdák szempontjából nagy elmozdulás, hogy a földtörvényt úgy módosította a kormány, hogy huszonöt-ötven évre, örökölhető tartós bérletbe, illetve használatba kaphatnak földet azok a fiatalok, akik élethivatás-szerűen szeretnének mezőgazdasággal foglalkozni. Wiedemann Tamás http://www.magyarhirlap.hu/a_videk_magyarorszag/katasztrofak_eve__az_agrarium_mog ott.html

0 komment , kategória: Általános

Címkék: vidékfejlesztési, változtatásokkal, meghosszabbítása, törvénykönyvének, agrárdiplomáciai, hetvenszázalékos, termőterületeket, foglakoztatásról, birtokpolitikai, költségvetésnek, finanszírozható, egyszerűsítését, lerövidítésével, megnehezítették, növényvédelemre, huszonnyolcezer, termésveszteség, agrárdiplomácia, mezőgazdasággal, foglalkoztatási, állattenyésztők, tisztességtelen, vízgazdálkodási, bebizonyosodott, mezőgazdaságban, elkötelezettnek, ökorendszerként, vízgazdálkodást, közérzetjavítás, felülvizsgálata, végrehajtásával, mezőgazdaságot, hozzájáruláson, méztermelésnél, közintézmények, közétkeztetést, agrárium mögött, tavalyi évet, kormányváltás után, idénymunka könnyítésével, termelők helyzetbe, kedvezőtlen időjárás, termelők költségei, csapadék határozta, múlt évben, gazdák kisebb, piacon ennek, termények átvételi, védekezésre –, negatív tendencia, méztermelésnél indult, aszályt kevésbé, Magyar Hírlapban, Hegedüs Róbert, Font Sándor, Gőgös Zoltán MSZP-s, Európai Bizottság, Szabó Rebeka, Lehet Más, Varga Géza, Weisz Miklós, Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetségének, Wiedemann Tamás,

Új komment

Kérjük adja meg a TVN.HU rendszeréhez tartozó felhasználónevét és jelszavát.
Csak regisztrált felhasználók írhatnak kommentet,
amennyiben még nem rendelkezik TVN.HU hozzáféréssel: Klikk ide!

Felhasználónév:
Jelszó:
	Kérem írja be a baloldalon látható számot!
Szöveg:

Betűk: Félkövér Dőlt Kiemelés Kép: Képbeszúrás Link: Beszúrás


Félkövér:	[b] Félkövér szöveg [/b]
Dőlt:	[i] Dőlt szöveg [/i]
Kiemelés:	[c] Kiemelt szöveg [/c]
Képbeszúrás:	[kep] http://...../kep.gif [/kep]
Linkbeszúrás:	[link] http://tvn.hu [/link]